Korai kelés...

Azt hittem, csak én vagyok olyan huzatos, hogy reggel háromnegyed hétkor (5:40-től csak forgolódtam, így inkább nekivágtam) indulok neki futni, de már a zebránál kiderült, hogy nem: ugyanis szembe jött velem egy fiú, aki ugyanoda tartott. Aztán meg még jó sok futóval összefutottam.

Szóval voltam futni. Pont jól öltöztem fel, jól találtam el az arányokat: homlokpánt, kendő, top, póló és pulóver, lent pedig vastagabb harisnya (nem nylon, hanem másfajta, de nem fog eszembe jutni... kicsit pamutos), zokni és a rövid melegítőnadrágom (nincs hosszú...). Jól esett a 45 perc, és az is, hogy nem mértem a telefonommal, hanem az eddigi megszokott útvonalon mentem. Volt nálam egy stopperóra (apukámé, és régi szovjet :D), csak nem gondoltam arra, hogy fel kellett volna húzni, úgyhogy kb. 20 perc után is még három percet mutatott... na, majd legközelebb!

Reggelire tönkölykenyeret ettem lidl-s light sajtkrémmel, mustárral, vajretekkel és céklával, plusz tejes-citromos fekete teát ittam, de kissé szédelgősnek érzem magam. Nem tudom, hogy az időjárás miatt, vagy pedig egyszerűen többet kellett volna ennem, nem 300 kalóriát.

Kérdés: egyébként amikor tornáztok és így az 1300 kalória helyett akár 1600-at is ehetnétek egy nap, akkor megeszitek az 1600-at, vagy valahol aranyközépúton étkeztek? Melyik a jó ilyenkor?

Haladok, haladok. Közben rájöttem, hogy a mellméretet mindig ugyanabban a melltartóban kérne mérnem, mert ezért akadnak sokszor eltérések... A múlt héthez képest mindenhonnan ment le egy centi, ami nagyon jó. Főleg azt nézve, hogy nem nagyon voltam jó kislány a héten (csokival töltött kekszek este kilenckor, pici csokikák [vettem három darab 16 g-os Ritter Sportot - nem egyszerre ettem meg őket, de akkor sem kellett volna] napközben). Azért most jó is vagyok, mert tegnap este csináltam muffint, és bizony még nem kóstoltam meg... Csak az tart vissza, hogy tudom, mennyi a kalóriatartalmuk... meg az, hogy a hétvégére kenyeret terveztem reggelire (igen, mert közben azt is elterveztem, hogy nem mindig zabot fogok reggelizni, hanem bizonyos ritmus szerint mindent).

Száz szónak is egy a vége: jó lesz ez. Most még három hétig nem lesz mérlegelés, de az most nem is döntő, mert karácsonyig biztosan kitartok, akkor meg majd szünetelek egy nagyon picit - mértékkel és tornával! Meglátjuk, milyen lesz az ünnep, és hogyan kell majd kezdenem az újévet.

Szép hétvégét, csajok! :)